A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) örömmel jelenti be, hogy az ELTE Informatikai Igazgatóságával és Informatikai Karával közös együttműködésben, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával új, mesterséges intelligencia feladatokra optimalizált nagy teljesítményű szervert állított üzembe 2025 őszén. Az új rendszer jelentős mérföldkőnek számít a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások
A Kutatók Éjszakája idei programsorozatában a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium is különleges előadással várta az érdeklődőket. Szemigán Dorottya Henrietta munkatársunk Kód és költészet – líra az algoritmusok korában címmel tartott prezentációt szeptember 26-án. Az előadás során a közönség megismerhette, mitől tekinthető önálló műfajnak a digitális irodalom, és hogy miként hatott az írás és az olvasás
A Padovai Egyetem Szociológia, Pedagógia és Alkalmazott Pszichológia Tanszék szervezte idén szeptemberben az IQLA-GIAT Summer School in Quantitative Analysis of Textual Data című rendezvényt. A nyári egyetem a kvantitatív szövegelemzés aktuális módszereire és a mesterséges intelligencia szövegalapú alkalmazásaira fókuszált. A főszervező, Arjuna Tuzzi meghívására a DH Lab vezetője, Palkó Gábor is előadóként vett részt a programban.
Hogyan születhetnek versek számítógépes kódokból? Mi történik, ha a versírást algoritmusokra bízzuk? Mi fán terem a digitális irodalom és hogyan válhat egy számítógépes kód is poétikai eszközzé? Programunk a generatív költészet világába vezeti be az érdeklődőket, ahol a kreatív alkotásokat szerzők és gépek közösen hívják életre. Az előadás során bekukkantunk a generált versek „motorháztetője alá”
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Bölcsészet Tanszéke pótfelvételi eljárást hirdet Magyarország első oklevelet adó adatgazdász szakirányú továbbképzésére. A jelentkezés új határideje: 2025. augusztus 18. A digitálisan született és digitalizált adatok tömegének gyors növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van olyan felkészült szakemberekre, akik képesek ezen összetett adatkezelési feladatokat magas színvonalon ellátni. A gyakorlatorientált képzés a digitális
Nagy örömmel számolunk be arról, hogy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium is képviseltette magát a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében megvalósult Tavaszi Szél 2025 nemzetközi, multidiszciplináris tudományos konferencián. Az immár huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Tavaszi Szél konferencia 2025. június 20–22. között zajlott Budapesten, és ezúttal is kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy
A mesterséges intelligencia térnyerése napjainkra nemcsak a technológiai fejlesztések, hanem az oktatás, a kutatás és a kulturális örökség értelmezésének területén is komoly kérdéseket vet fel. Hogyan segíthetik az AI-eszközök a bölcsészettudományi kutatásokat? Miként alakul át a tudásreprezentáció és az oktatás, ha algoritmusokkal dolgozunk együtt? Ezekre – és számos más kapcsolódó kérdésre – keresik a választ
A kutatóhelyeken, közgyűjteményekben, az állami szféra intézményeiben, valamint a vállalkozások, cégek világában naponta hatalmas mennyiségű digitális adat keletkezik – de ki gondoskodik arról, hogy ezek az adatok értelmezhetőek, visszakereshetőek, jogszerűen és biztonságosan kezelhetőek legyenek? Az adatgazdász (data steward) olyan szakember, aki: – képes átlátni az adatkezelési folyamatokat, – biztosítja az adatok FAIR (visszakereshető, hozzáférhető, interoperábilis,
2025. január 16-án, csütörtökön lezajlott az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék szervezésében az adatgazdász képzés első évfolyamának záróvizsgája. Legjobb szakdolgozat díjat is kiosztott a bizottság, amelyet Farkas Hilda Henrietta kapott Adatbányászat a levélszemét elleni harcban c. munkájáért. Gratulálunk neki! Köszönjük az oktatók, az opponensek és a vizsgabizottság munkáját, továbbá gratulálunk mind a 13 hallgatónak is, akik sikeresen
Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) 1992-ben alakult az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken. A budapesti, debreceni és pécsi, jórészt pályájuk elején álló irodalmárok közössége olyan szabad szakmai párbeszéd kereteit teremtette meg, amely elsősorban az irodalomelmélet strukturalizmus utáni irányzatainak kérdései köré szerveződött. A közös munka, amelynek alapját eleinte a tagok írásainak megvitatása képezte, a magyar irodalomtudomány megújítására törekszik: