Nagy örömmel számolunk be arról, hogy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium is képviseltette magát a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében megvalósult Tavaszi Szél 2025 nemzetközi, multidiszciplináris tudományos konferencián. Az immár huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Tavaszi Szél konferencia 2025. június 20–22. között zajlott Budapesten, és ezúttal is kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy
A mesterséges intelligencia térnyerése napjainkra nemcsak a technológiai fejlesztések, hanem az oktatás, a kutatás és a kulturális örökség értelmezésének területén is komoly kérdéseket vet fel. Hogyan segíthetik az AI-eszközök a bölcsészettudományi kutatásokat? Miként alakul át a tudásreprezentáció és az oktatás, ha algoritmusokkal dolgozunk együtt? Ezekre – és számos más kapcsolódó kérdésre – keresik a választ
A kutatóhelyeken, közgyűjteményekben, az állami szféra intézményeiben, valamint a vállalkozások, cégek világában naponta hatalmas mennyiségű digitális adat keletkezik – de ki gondoskodik arról, hogy ezek az adatok értelmezhetőek, visszakereshetőek, jogszerűen és biztonságosan kezelhetőek legyenek? Az adatgazdász (data steward) olyan szakember, aki: – képes átlátni az adatkezelési folyamatokat, – biztosítja az adatok FAIR (visszakereshető, hozzáférhető, interoperábilis,
2025. január 16-án, csütörtökön lezajlott az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék szervezésében az adatgazdász képzés első évfolyamának záróvizsgája. Legjobb szakdolgozat díjat is kiosztott a bizottság, amelyet Farkas Hilda Henrietta kapott Adatbányászat a levélszemét elleni harcban c. munkájáért. Gratulálunk neki! Köszönjük az oktatók, az opponensek és a vizsgabizottság munkáját, továbbá gratulálunk mind a 13 hallgatónak is, akik sikeresen
Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) 1992-ben alakult az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken. A budapesti, debreceni és pécsi, jórészt pályájuk elején álló irodalmárok közössége olyan szabad szakmai párbeszéd kereteit teremtette meg, amely elsősorban az irodalomelmélet strukturalizmus utáni irányzatainak kérdései köré szerveződött. A közös munka, amelynek alapját eleinte a tagok írásainak megvitatása képezte, a magyar irodalomtudomány megújítására törekszik:
Idén Október 7. és 11. között Buenos Airesben gyűltek össze a szövegfeldolgozás, a digitális bölcsészet, a számítógépes nyelvészet és a könyvtári tudományok szakértői a Text Encoding Initiative (TEI) konferencián. A DH-Lab több munkatársa is részt vett az eseményen, őket az itt szerzett élményeikről és a hasonló tudományos konferenciák jelentőségéről kérdeztük. Elsőként Nagy Mihály, a DH-Lab
november 7-én az NKFIH adott otthont a második magyarországi EOSC Tripartite eseménynek. Az esemény fő célja az EOSC és a nyílt tudományos eredmények nemzetközi és hazai helyzetének bemutatása, valamint a jövőbeli kilátások ismertetése volt. A rendezvény kiemelt előadói az Európai Bizottság és az EOSC magas rangú képviselői voltak, akik átfogó képet nyújtottak az aktuális helyzetről
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) elnyerte a Kulturális és Innovációs Minisztérium Társadalmi Innovációs Díját Arany János hivatali iratainak mesterséges intelligencia (MI) alapú feldolgozásáért. Az elismerést 2024. november 13-án adták át a Minisztérium Könyvtártermében. A díjat Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója vette át Zsigó Róbert miniszterhelyettestől. A nyertes fejlesztésben a HUN-REN BTK munkatársai
Október elején került sor a European Society for Textual Scholarship (ESTS 2024) tizenkilencedik éves konferenciájára, ami idén Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Kar campusán került megrendezésre! A BTK A épületében 2 teremben 11 szekcióra bontva összesen 34 előadásra került sor. Az idei konferencia témája, a „Textuális tudományosság, mesterséges intelligencia, korpuszok és intelligens kiadások” a mesterséges intelligencia
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium Webaratás alprojektje a Digitális korszak nagy mértékű információtermeléssel és -fogyasztással összefüggő adatvesztését igyekszik csökkenteni. A tudományos célú archiválási projekt magyar nyelvű kulturális, politika, és közéleti témákban online megjelenő sajtótermékek megfelelő hosszútávú tárolását és kereshetővé tételét eszközölte. A több éve folyó kutatás eredményeképp a learatott webes tartalmakból nagyméretű, kutatható szövegkorpusz jött