A DH-LAB két munkatársa, Palkó Gábor és Fellegi Zsófia is ott lesz a HUN-REN által szervezett Frontiers of AI képzés haladó kurzusain, amelyeket februárban és márciusban tartanak. Kutatóink már a képzés első, Deep Learning fókuszú modulján is részt vettek, amelyet 2026. január 19–23. között tartottak a HUN-REN központjában. Az intenzív, összesen 5×8 órás tréning átfogó
A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete 2026. január 29-én és 30-án huszonkettedik alkalommal rendezte meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencián Csibi Zsolt, Gortka Bence György, Gyöngyössy Natabara, Nagy Kornél, Nemeskey Dávid Márk, Sallai Martin, Simonyi András, Szekeres András Márk és Palkó Gábor Efficient Hungarian LLM Adaptation on Academic Infrastructure címmel tartottak előadást. A konferenciára
Örömmel adunk hírt arról, hogy három magyar szerző tanulmánya jelent meg a Dacoromania Litteraria című, Q1-es besorolású nemzetközi tudományos folyóirat legfrissebb tematikus számában. A publikációk egyszerre jelzik a magyar irodalomtudomány nemzetközi láthatóságát és a digitális, illetve elméleti megközelítések erős jelenlétét a kortárs kutatásban. A szerzők közül ketten – Palkó Gábor és Kulcsár-Szabó Zoltán – az
2025 szeptemberében immár második alkalommal indult el az adatgazdász szakirányú továbbképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék (ELTE DH) szakmai gondozásában. A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium otthonaként a tanszék egyedülálló hátteret biztosít mindazoknak, akik a hazai adatkezelési gyakorlatok mélyebb megismerésére törekednek. A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai a korábbi gyakorlatnak megfelelően
2025 szeptemberében immár második alkalommal indult el a hazai adatgazdász szakirányú szakképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, mégpedig a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumnak is otthont adó ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszéken (ELTE DH), amely a hazai felsőoktatási kínálatban egyedülálló szakmai hátteret biztosít az itt tanulni vágyók számára. Ebben a szemeszterben a Repozitóriumkezelés elnevezésű kurzust
2025. november 19–21. között tartották a DH_Budapest_2025 – Young Researchers Konferenciát a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumnak (DH-LAB) is otthont adó ELTE Bölcsészettudományi Kar Digitális Bölcsészet Tanszéke és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezésében. A háromnapos, angol nyelvű, nemzetközi konferencia célja az volt, hogy szakmai fórumot teremtsen azoknak a fiatal kutatóknak, akik a mesterséges intelligencia és
Örömmel jelentjük be, hogy elkészült a DH_Budapest_2025 – Young Researchers Conference absztraktfüzete. A kiadvány több mint három nap előadásának összefoglalóit tartalmazza, és széles képet ad arról, hogyan gondolkodnak a fiatal kutatók a mesterséges intelligencia és a digitális bölcsészet összefonódó területeiről. A füzettel szeretnénk megkönnyíteni a résztvevők felkészülését, valamint lehetőséget adni mindazok számára, akik szeretnék jobban
2025. november 6-án a HUN-REN ARP projekt „Kincs, ami van” sorozatában újabb rendezvényt tartottak az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szekfű Gyula Könyvtárában. A beszélgetés középpontjában a repozitóriumok, az oktatás és a kutatás kapcsolatának jövője állt. A kerekasztal résztvevői – Egri Krisztina (ELTE TÁTK könyvtárvezetője), Móring Tibor (kutatástámogató könyvtáros, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) és Palkó Gábor
Kilenc nap múlva, 2025. november 19–21. között tartjuk meg a DH_Budapest_2025 – Young Researchers Conference című konferenciát, amelyet az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék (DH LAB) és az Országos Széchényi Könyvtár közösen szervez. A konferencia célja, hogy fórumot biztosítson azoknak a hallgatóknak és fiatal kutatóknak, akik a digitális bölcsészet és a mesterséges intelligencia határterületein dolgoznak. A
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) az ELTE Informatikai Igazgatóságával és Informatikai Karával közös együttműködésben, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával új, mesterséges intelligencia feladatokra optimalizált nagy teljesítményű szervert állított üzembe. Az új rendszer jelentős mérföldkőnek számít a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, hiszen nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítmény