A Kutatók Éjszakája idei programsorozatában a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium is különleges előadással várta az érdeklődőket. Szemigán Dorottya Henrietta munkatársunk Kód és költészet – líra az algoritmusok korában címmel tartott prezentációt szeptember 26-án. Az előadás során a közönség megismerhette, mitől tekinthető önálló műfajnak a digitális irodalom, és hogy miként hatott az írás és az olvasás
A Padovai Egyetem Szociológia, Pedagógia és Alkalmazott Pszichológia Tanszék szervezte idén szeptemberben az IQLA-GIAT Summer School in Quantitative Analysis of Textual Data című rendezvényt. A nyári egyetem a kvantitatív szövegelemzés aktuális módszereire és a mesterséges intelligencia szövegalapú alkalmazásaira fókuszált. A főszervező, Arjuna Tuzzi meghívására a DH Lab vezetője, Palkó Gábor is előadóként vett részt a programban.
Hogyan születhetnek versek számítógépes kódokból? Mi történik, ha a versírást algoritmusokra bízzuk? Mi fán terem a digitális irodalom és hogyan válhat egy számítógépes kód is poétikai eszközzé? Programunk a generatív költészet világába vezeti be az érdeklődőket, ahol a kreatív alkotásokat szerzők és gépek közösen hívják életre. Az előadás során bekukkantunk a generált versek „motorháztetője alá”
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Bölcsészet Tanszéke pótfelvételi eljárást hirdet Magyarország első oklevelet adó adatgazdász szakirányú továbbképzésére. A jelentkezés új határideje: 2025. augusztus 18. A digitálisan született és digitalizált adatok tömegének gyors növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van olyan felkészült szakemberekre, akik képesek ezen összetett adatkezelési feladatokat magas színvonalon ellátni. A gyakorlatorientált képzés a digitális
Nagy örömmel számolunk be arról, hogy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium is képviseltette magát a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében megvalósult Tavaszi Szél 2025 nemzetközi, multidiszciplináris tudományos konferencián. Az immár huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Tavaszi Szél konferencia 2025. június 20–22. között zajlott Budapesten, és ezúttal is kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy
A mesterséges intelligencia térnyerése napjainkra nemcsak a technológiai fejlesztések, hanem az oktatás, a kutatás és a kulturális örökség értelmezésének területén is komoly kérdéseket vet fel. Hogyan segíthetik az AI-eszközök a bölcsészettudományi kutatásokat? Miként alakul át a tudásreprezentáció és az oktatás, ha algoritmusokkal dolgozunk együtt? Ezekre – és számos más kapcsolódó kérdésre – keresik a választ