Az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék saját fejlesztésű, wikibase-szoftveren alapuló adatbázisa prozopográfiai, bibliográfiai, valamint más történeti témájú kutatások anyagainak szemantikus adathálózatba rendezésével és közzétételével foglalkozik. Az ELTEdata adatbázisban jelenleg három kutatócsoport gyűjteménye található. Az adatok szemantikus állítások formájában szerepelnek, vagyis minden állítás egy tulajdonság és érték párosával képezhető le. Az ELTEdata mind a szemantikus állítások, mind az entitások szintjén össze van kapcsolva a Wikidata megfelelő állításaival. Lehetőség van továbbá arra is, hogy külső azonosítókon keresztül más adatbázisokkal, névterekkel, illetve könyvtári katalógusokkal is össze legyen kötve.
Az adatbázisban komplex keresések hajthatók végre a SPARQL lekérdező nyelv segítségével. A tetszőleges paraméterek mentén történő szűréseken kívül adatvizualizációra is van lehetőség: egy életút eseményei idővonalra illeszthetőek, míg a földrajzi koordinátákkal ellátott településeknek és intézményneveknek köszönhetően a tanulmányi helyszínek, utazások, és tartózkodási helyek is feltüntethetők a térképen. Lehetőség van továbbá a gyakoriságok, illetve egyéb, statisztikai jellegű adat lekérdezésére.
A három részprojekt egyike a Humanizmus Kelet-Közép-Európában kutatócsoport (HECE) szerzői lexikonának anyagára épül, mely az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és azok szerzőinek karriermintázatait vizsgálja, külön hangsúlyt fektetve a kapcsolati hálók kiépülésére. A prozopográfiai adatok mellett a bibliográfiában is érvényesül az adatbázis szemantikus jellege, hiszen az egyes tételek önálló entitásként jelennek meg. Ez lehetővé teszi, hogy a bibliográfiai adatok is kereshetők legyenek a SPARQL segítségével; ily módon lekérdezést lehet írni például arra, hogy melyik tétel melyik szerzőnél jelenik meg, vagy hogy melyek a legtöbbet idézett szakirodalmi források.
A 18-19. századi tudományos paradigmaváltást vizsgáló Tudásáramlás-részprojekt egyszerre prozopográfia, valamint digitális forráskiadás. Az entitásazonosításnak köszönhetően a digitalizált forrásszöveg tulajdonnevei összeköthetők azok ELTEdata-adatlapjaival.
Az ELITEdata-részprojekt érdeklődésének fókuszában az 1980-as évek közepén kezdett elitkutatások tudáselitre vonatkozó kérdései állnak. A Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport elitkutatása a hazai egyetemi tanárok polgári kori és két háború közötti előmenetelére, az egyes személyek társadalmi státuszában, élethelyzetében bekövetkező változások feltárására fókuszál. Az elitkutatás az egyetemi tanárok életútját vizsgálva enged bepillantást a vizsgált időszak társadalmában zajló folyamatokba, a generációk közötti és az azonos generáción belüli mobilitás lehetőségeibe és megvalósulásába. Mivel strukturált adatokról van szó, a félautomatikus adatbetöltés lehetősége is adott a prozopográfiák feldolgozásakor.
Az adatvizualizációk kapcsán fontos megjegyezni, hogy az eredmények leképezése nem korlátozódik a SPARQL kínálta lehetőségekre. Mivel az egyes lekérdezések eredményei különböző fájlformátumban letölthetők, lehetséges ezek importálása olyan felületekre, mint a nodegoat-platform vagy a hálózatábrázoló és -elemző szoftver, a Gephi. Az adatvizualizációs lehetőségek tesztelése mellett párhuzamosan zajlik különböző névterek nagyobb adatkészletének félautomatikus betöltése, továbbá újabb kutatócsoportok anyagainak szemantikus feldolgozása.